végre egy normális bejegyzés :)

Nézzük az utóbbi napok eseményeit.

Eidos party
Pénteken lett az Eidos Hungary 2 éves így volt egy kisebbfajta házon belül megtartott party. Utólagos számítások szerint ezen 7 oldalborda is megjelent ami aránylag jónak mondható, szerencsére az én drágaságom is közöttük volt. Nem tudom ő ennek mennyire örült mert amikor megtudta hogy minden nagyobb szobában fel van állítva valamilyen konzol hogy lehessen játszani akkor majdnem visszafordult de végülis eljött és a Wiit ki is próbálta. Ugyan úgy ahogy Feri (kollégám) párja Timi is aki teljesen rákattant, tegnap és ma végig azt hallgattam hogy Feri azon panaszkodik hogy Timi akar egy Wiit de az nagyon drága így nem nagyon tudják most megvenni. A party csúcspontja az volt amikor Attila (a cégvezető) nekiállt táncolni a Wii-n játszható Rayman Raving Rabbids c. játék egyik külön erre kialakított pályáján és enyhén illuminált állapotban teljesen átszellemülve fogta a kontrollert és boogie-zott. Szóval érdekes volt. A legmegdöbbentőbb játék amit láttam a Burnout Paradise volt Xbox 360on, minden eddigi autós játékot simán lesöpör.
Az ünneplés részét képezte egy parfétorta is melyből sikerült igen emberes szeleteket magunkhoz szólítani aminek meg is lett az eredménye. Egy kis bacardival keverve csodás hascsikarás lett az eredmény.
A helyszínt kb olyan fél 11 körül hagyhattuk el ám az utólagos beszámolók alapján a party még 4ig kitartott és volt aki 10kor az irodában ébredt ami kb egy bombarobbantás helyszínére hasonlított.

A hétvége aránylag eseménytelenül telt, 4 vagy 5 hét óta először nem volt mozi amit sajnálok de egyszerűen nem volt olyan film amit mindenképp moziban akarnánk megnézni. 2 filmet így is megnéztem a laptopon, az első a Hitman volt szombaton ami nem egy nagy alkotás és nem is hasonlít semmiben a játékra de ettől még egyszer nézhető és a másik pedig a Bourne rejtély ami feledhetetlen. Ráadásul olyannyira magával ragadó hogy tegnap kénytelen voltam megnézni a maradék két részt és várni hogy legyen negyedik. Mindenkinek ajánlom aki szereti a kémfilmeket és az akciót. Tehát filmek szempontjából az utóbbi napok egész jól teltek. Ma meg nem volt film csak egy Gy1lk0s Szám0k de nem a tegnapi mert el vagyok maradva.

A hétfői nap egy érdekes változással kezdődött, kisebb tanakodások után átköltöztünk Ferivel a grafikusok szobájába. Most egy darabig biztosan ott leszünk, majd meglátjuk ez mennyire lesz hatékony. A nap amúgy elég eseménytelen volt, mint mostanában általában, ez a tesztelési méricskélési munka nem egy nagy élvezet, és sajnos van hogy a legtöbb amit tehetek hogy széttárom a karom és azt mondom ezen sajnos nem lehet mit csinálni, akkor meg persze mindenki mondja hogy ez így nem lesz jó, persze ezt én is tudom :(

Este az utam a Tescoba vezetett ahol egy érdekes emberfajtával hozott össze a sors, méghozzá a fekete mercis kopasszal amelynek három egyede volt jelen a parkolóban szerencsére egy autóban. Szépen beparkoltam a kis helyemre mire rámszólt kedvesen hogy: "Ha rendesen beállnál a szaroddal akkor más is odaférne!" Mondtam neki hogy én a vonalnak teljesen a jobb oldalán állok tehát részemről ennyi, erre elkezdte mondani hogy gondolta hogy meg tudom magyarázni. Inkább ott is hagytam de azért egy kicsit aggódtam mi lesz az autómmal, szerencsére nem történt semmi. Mikor kijöttem az üzletből a merci mellettem parkolt de valami iszonyat hülyén, ferdén. Nem foglalt el sok helyet de ha neki ez a rendes parkolás akkor én sose fogok így megállni. Na mindegy.

Mára ennyit mert már így is késő van.

Blogged with Flock

RealD a monitoron

Nem szeretem magamat idézni (vagy igen? nem tudom :) de a REAL D -ben látott Beowulf kapcsán valaha ezt írtam: "azon gondolkodtam mennyire hihetetlenül jó élmény lenne ez mondjuk egy számítógépes játékban". Hát úgy néz ki ez nem csak nekem jutott eszembe. Az alábbi videón jól látható hogy az nVidia videokártya gyártó cég egy olyan technológián dolgozik ami a moziban látott élményt a monitorainkra is elhozhatja.


via videosift.com


Sajnos pontos paramétereket nem lehet tudni de az nVidia ígéri hogy a fejlesztőknek szinte semmit nem kell majd tenniük hogy használhassák ezt a kis újdonságot és ha igazak a hírek akkor hamarosan többet is lehet majd tudni.

Blogged with Flock

Agyrém, avagy mese a kompatibilitásról

1. fejezet
Logitech MX 3200 vs. Skype
Ma megpróbáltam beizzítani a Logitech billentyűmön található VOIP gombokat, mivel régebben ez ment a Skype-al ezért utána kerestam hogyan lehetne megoldani, a Logitech honlapján találtam rá a megoldásra először a CDn levő drivert kell feltenni és csak aztán a netről frissen szedettet. Na mondom szuper le friss driver régi fel skype beállítás keres, beállítás sehol... :-O
(persze eredetileg használtam ezt a drivert és akkor ott volt). Na mondom ez érdekes, még jó hogy a program elvileg tudja ezt és különben is milyen szar egy program az amiből régebbit kell feltenni hogy egy ilyen funkciót elérjek.

2. fejezet
Logitech SetPoint vs. Live Messenger
Mikor az előbbi gondolatmenet végén épp kezdtem felrobbanni vettem csak észre hogy a messenger nem kapcsolódott na mondom csodás, próbálok kapcsolódni semmi, hibák tömkelege minden próbálkozásnál. Szuper mondom akkor Logitech driver le és próba újra. Uninstall és restart után Messenger simán belép. Na ez már durva volt

3. fejezet
Hülye ITs vs. Registry
Na mondom akkor nézzük mi ragadhatott a registryben ami miatt a régebbi driverrel sem megy a Skype. Registryben könyékik túrva logitech dolgokat kiirtva és régi drivert újra feltéve restart után az eredmény hogy a SetPoint program nem ismeri fel az egeret és a Messenger továbbra sem megy. Ez volt az a pillanat amikor már közel álltam a hajtépős sírógörcshöz.

4. fejezet
Végjáték
Registry cleaning uninstall új driver fel, Skype továbbra sem működik együtt a billentyűvel és a Messenger sem megy. Aztán új driver le és a hajam illetve a messenger még mindig tart. Most ez az állapot, valahogy sikerült rávenni a messengert hogy belépjen nem is merem feltenni egyik drivert se nehogy elromoljon.

Valami valahol szánalmasan el van szarva ezekben a programokban. Remélem nem lesznek ennek hosszú távú mélyreható következményei és visszakaphatom a Logitech drivert a messenger mellé is...

EDIT:

Utószó
most felraktam az új drivert amihez nem kell restart most legalább addig van minden, persze a szánalmas az hogy ez meg átállítja a hangkártyát hogy a digitális kimenetre küldje a hangot ami nálam nincs bekötve, szuper mi?

Blogged with Flock

Röhögjötök :D

Embedded Video

Blogged with Flock

Matek mese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg háromszög, ennek volt három szöge: Alfonzó, Bétamás és Gammatyi. A legöregebb - Alfonzó - és a legkisebb - Gammatyi között a korkülönbség pí/2 volt. Az öreg háromszög, amikor úgy érezte, hogy rövidesen átköltözik a másik félsíkba, magához hívatta három fiát.

- Én rövidesen meghalok - mondta - és halálom után arra hagyom értelmezési tartományomat, aki a legszebb pótszöget veszi feleségül.

Elindult hát a három fiú a végtelenbe: Alfonzó az x, Bétamás az y, Gammatyi pedig a z tengelyen, széjjel a nagy térbeli koordinátarendszeren, mindhárman + irányba, egyenes vonalú egyenletes mozgással. Amikor elérték az első irracionális számot, pihenőt tartottak. Alfonzó egy hatalmas integráljel árnyékában pihent le, hogy falatozzon valamit. Alig vette elő azonban intervallum-skatulyájából a hamuban sült intervallumot, megjelent egy hatalmas differenciálegyenlet, és így szólt hozzá:

- Te mit keresel itt? Nem tudod, hogy aki itt leül, az halál fia, mivel nem teljesíti a Chauchi-féle konvergencia kritériumot? Ezzel se szó, se beszéd, megragadta és bezárta az an sorozat pontos alsó és felső korlátja közé.
- Innen ki nem szabadulsz, csak majd ha a differenciálhányadosod nullával lesz egyenlő - mondta a félelmetes differenciálegyenlet és elkonvergált.

Bétamás sem járt különben, őt egy zord trigonometrikus alakú komplex szám támadta meg, megragadta és bezárta két abszolutérték jel közé.
- Itt fogsz az óramutató járásával egyező irányúvá válni - mondta haragosan és elment.

Gammatyi szerencsésen járt. Amikor megéhezett, leült egy Pascal-háromszög tetejére és falatozni kezdett. Alig nyelte le az első részsorozatot, amikor észrevette, hogy a szomszéd értelmezési tartomány ura, a gonosz Diszkrimináns vágtat feléje almásderes négyzetgyökén, amelynek patkói lineáris egyenletrendszereket szórtak.
- Mit keresel az én epszilon sugarú környezetemben - kiáltotta már messziről negatív előjelét forgatva. Mindjárt n-edik gyököt vonok belőled és nullává redukállak! Gammatyi látta, hogy ennek egykettede sem tréfa, előrántotta értékkészletéből pozitív előjelét, és megsemmisítette vel a gonosz Determinánst.

Azután visszaült a Pascal-háromszög tetejére és elfogyasztotta a magával hozott sorozat majdnem minden elemét. Ezután útrakelt. Estére egy véges halmazhoz érkezett, átkelt az alsó korláton és igyekezett a felső korlát felé. Útközben bekerült egy torlódási pontba, amelynek tetszőleges sugarú környezetében ott volt a halmaz végtelen sok eleme. Ezek igen kedvesen fogadták, ellátták étellel itallal és négyzetre emelték, hogy jobban birja a hosszú utat. Gammatyi megköszönte és tovább transzformálta magát. Amikor megvirradt, csodálatos látvány tárult két tetszőleges pontja elé: nem is olyan messze egy rotációs mozgást végző n-ed rendű determinánst látott.

No ezt megnézem - gondolta Gammatyi és elindult. Csakhogy nem könnyű ám egy ilyen determinánsba bejutni! Amikor odaért, látta, hogy minden kapuban egy m x n tipusu mátrix áll, n dimenziós vektorokkal felfegyverkezve, amelyek élesre voltak köszörülve. Gammatyi tudta, hogy ő ezek ellen tehetetlen, furfanghoz folyamodott tehát: megpróbálta meghatározni az egyik mátrix rangját. Hosszú órák és veszélyes átalakítások után végre sikerült az egyik sort nullává tenni, és ekkor nagy dübörgéssel kinyilt a kapu, Gammatyi belépett. Az n-edik sorban elemről elemre haladva csodálatosabbnál csodálatosabb látvány tárult a szeme elé: a falakon Weierstrass, Cantor, Rolle, Heine-Borel és Chauchi tételei függtek aranyozott keretben, a padlót pedig díszes szövésű Leibniz és Taylor formulák díszítették. Gammatyi csak az i-edik sor k-adik elemében tért észhez, de csak azért, hogy még nagyobb ámulatba essen. A sorokban egy gyönyörűséges pótszöget látott, aki szomorúan énekelt. Amikor meglátta Gammatyit, rémülten kérdezte:

- Mit keresel itt, ahol még az 1/n sorozat határértéke is ritkán fordul elő? Jó lesz, ha minél hamarabb elmégy, mert ha hazajön a várúr, a gonosz hétismeretlenes, meg fog ölni.
- Én innen el nem megyek nélküled - mondta Gammatyi, mert tudta, hogy ez a pótszög az, aki őt egy életen át ki tudja egészíteni 90 fokra. - Jössz-e velem?
- Nem mehetek - mondta a szépséges pótszög. Én az öreg Tangens király lánya vagyok. Hárman voltunk testvérek: Amália, Beáta és Cecilia, amikor ez a gonosz hétismeretlenes egyenletrendszer elrabolt apánk értelmezési tarttományából, és azóta itt raboskodunk. Nem mehetek hát, mert ő úgyis utolér és visszahoz.
Gammatyi elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, magával viszi Ceciliát. Egyszer csak egy hatalmas dörrenés rázta meg az egész determinánst.
- Fuss! - mondta neki Cecilia - mindjárt itthon lesz, most dobta haza a szabad tagok oszlopát.

De alig hogy ezt kimondta, már meg is jelent az ajtóban a hétismeretlenes egyenletrendszer, és ráordított Gammatyira:

- Mit keresel itt, te geometriai féreg? Tudod, hogy aki ide belép, az halál fia? Te is meg fogsz halni. - s már rá is rohant Gammatyira. Csakhogy Gammatyi nem hagyta magát:
- Többet ésszel mint ész nélkül - kiáltotta és megkezdte az ismeretlenek kiszámítását. Először az ismeretlenek együtthatóiból és a szabad tagok oszlopából képzett kibővített mátrix rangját határozta meg. Ennek rangja r lett. Ezután kiválasztott egy r-ed rendű determinánst és kiszámította ennek az értékét. Azután már könnyű dolga volt, mert - mivel csak annyi ismeretlen volt, mint amennyi egyenlet, - csak a Cramer szabályt kellett alkalmaznia. Amikor az egyenletrendszernek már csak egy ismeretlene volt, az könyörgésre fogta a szót:

- Legalább ezt az egy ismeretlenemet hagyd meg.

Gammatyi azonban nem kegyelmezett, behelyettesítette a szabad tagok oszlopát a hetedik oszlopba is. Ezután kézen fogta Ceciliát, kiszabadították két nővérét is, és elindultak. Útközben kiengedték börtönükből Alfonzót és Bétamást is. Hazaérve nagy lakomát csaptak, a - végtelentől a  végtelenig folyt a bor, sör és a pálinka. A királyságot természetesen Gammatyi kapta, mivel Cecilia volt a legszebb a három pótszög között. Ők most is boldogan élnek és létre is hozták a legkisebb közös többszöröst.

Blogged with Flock

Két 145 R13 rendel

Remélem hogy a történet végét közölhetem ezennel és nem lesz újabb felvonás.
Ma reggel elvittük a megyeri úton egy gumiszervízbe a kereket és azt mondták javíthatatlan és amúgy 10 éves, megnézték és nem volt nekik ugyan olyan méretű használt csak új ami elég drága volt így inkább továbbálltunk. Párszáz méterrel arrébb egy szalonban találtunk végülis megfelelő téli gumikat normális áron és ekkor jött a csavar.
Első lépés régi elülső gumik hátra mert az új téli gumiknak egy elülső kerék meghajtásos autón csak ott van értelme. A rossz kerékről és a pótkerékről le a gumit az abroncsra fel az új gumi és a rossz kerékkel szemben levő kerék lett a pótkerék, mert ugye egy gumit azért nem lehetett venni mert párban ezeknek ugyan olyanoknak kell lenniük.

Így ezzel a kis csavarral sikerült megoldani, hogy újra működjön az autó, persze szerelés közben a gumis megvallotta, hogy a most hátrarakott gumik is szarok szóval azokat is ki kellene cserélni. Ez a kis móka belekerült majdnem 17000 Ftba úgyhogy talán most nem rohanok megvenni a másik kettőt is de lehet hogy karácsonyra ezt kérem majd valakitől.

Egy dolgot biztosan megtanultam ebből az egészből és ez nem csak ebben a szituációban érvényes, hogy mindig legyen nálam ellenőrzött pótgumi :)

Blogged with Flock

fröcsögő vér és izmos férfitestek, nem, nem 300 hanem 3D

Beowulf 3Dben

azt olvastam a neten hopgy ezt a filmet csak így érdemes megnézni hát úgy döntöttünk kivételesen kifizetjük az 1750 Ftra emelt mozijegyet és elmegyünk megnézni milyen is ez a REAL D technológia. Meg persze a Beowulf de inkább a REAL D. Előszöris kicsit arról hogy mi ez az egész.

A REAL D hez kell egy ezüst színű vászon egy spéci vetítőgép és egy teremnyi dioptriátlan ember. Hogy miért pont ezek? Hát nézzük:
Az ezüst színű vászon azért kell mert sokkal több fényt ver vissza állítólag mint a fehér, persze ebből az átlagember semmit nem vesz észre, bemegy a terembe és ugyan úgy csak a vászon világos semmi más, innen elég nehéz megállapítani hogy mennyire világos is az a világos.
A spéci vetítőgép azért kell mert a kép egy speciális technikával van úgy egymásra lapolva hogy a nézők 3Dben élvezhessék. Ráadásul ahogy hallottam a film nincs is meg a moziknak közvetlenül hanem egy média szerverről nyomják a vetítést egyből, érdekes...
Na és a legfontosabb a teremnyi dioptriátlan ember, hogy miért dioptriátlan? Mert a film élvezetéhet egy olyan szemüveg kell ami polarizálja a fényt és persze olyan batár hogy az embernek esélye sincs mellé felvenni a saját szemüvegét tehát ha amúgy rosszul lát akkor nem is tudja élvezni a filmet mert hiába ugrál 3Dben beowulf ha csak egy homályos vmit lát belőle a tisztelt néző. Persze a szemüveg nélkül meg olyan a kép mint a 20 éves szellemképes TV tehát élvezhetetlen.

Na és akkor a filmről egy kicsit. Igazából ami biztosan meg fog maradni az a képi világa és Beowulf férfiasságának folyamatos kínos kitakarása. A sztori nem olyan nagy szám bár nem ismerem az eredeti mondát. Így láttatlanban azt mondanám hogy valószínűleg megpróbáltak egyensúlyozni a történethűség és az élvezhetőség határán. A karakterek teljesen elfogadhatóak, nincs olyan aki logikátlanul lenne felépítve. A legjobb karakter talán az öreg király Hrotgar akit Antony Hopkinsról mintáztak. Hannibal Lecter mint király csak nyerő lehet :)

És akkor néhány gondolat a REAL D kapcsán. A technika első körben hatalmas hatást gyakorolt rám, amikor megláttam az első képkockákat a polarizálós szemüvegben csak egy idézet jutott eszembe: "Beszarsz, behugyozol". Aztán kezdtem megszokni a látványt és azon gondolkodtam mennyire hihetetlenül jó élmény lenne ez mondjuk egy számítógépes játékban, nemhiába szakmai ártalom. A film végére sikerült teljesen megszokni a 3D képzetet és a moziból kifelé jövet már eszembe jutott milyen jó lenne mostantól mindent így nézni. Azonban hazafelé tartva eszembe jutott valami. A moziban ülve a film közben volt egy jelenet ahol nagyon enyhe deja vü-t éreztem és nem a sztori vagy a képek miatt hanem pont a 3D miatt. Valahogy az az érzésem volt hogy ez számomra nem ismeretlen pedig soha nem jártam még ilyen helyen. Aztán rájöttem hazafelé menve hogy ez azért volt mert régen animációs filmakat nézve ezt a 3D élményt az agyam ugyan így előállította, nem csak egy lapos képet láttam magam előtt hanem a térben mozgó figurákat. Lehet hogy csak képzeltem de amikor olvasok akkor is elképzelem hogy mi hogyan történik és a film is pont ettől szép hogy elképzelés van benne. De ha eljutunk odáig hogy az agyunk már ennyivel sem kell hogy kiegészítse a képet mert már ezt is elérjük érzékcsalódások árán akkor mi marad a képzeletünk számára? Utálom amikor a filmek ellen azt hozzák fel hogy rosszabb mint a könyv mert a könyvben magamnak kell elképzelnem a helyzeteket, szereplőket de most én is valami hasonlóval vádolom ezt a 3Ds mozit.

Szeretnék megnézni egy igazi filmet 3Dben ahol nem ennyire műanyagok a szereplők de félek erre nem lesz lehetőségem vagy csak nagyon soká, pedig igazán az döntene számomra. A technológiának megvannak a maga értékei és biztos hogyha lesz rá lehetőségem fogok ilyen filmeket nézni máskor is de azért elgondolkodtató merre fejlődik minden és miért keressük görcsösen a mindennél tökéletesebb látványt még a rajzfilmek gyermekeinek vagy unokáinak tekinthető animációs filmekben is.

Blogged with Flock