Először is reggel nem tudtam aludni, már megint nem, mostanában ez a halyzet, ha nálunk alszunk mókommal akkor én vagy kiszorulok az ágy szélére vagy be a falhoz, persze erről nem tehet egyikőnk se hanem az a rohadt ágy, mert deszkákból van az alja amik túl rövidek és a kettőnk súlyától meghajlanak annyira hogy ki tudjanak esni, nagyon kellemes élmény mintha összeesne alattunk az ágy. Már sok tervem volt azt illetően hogyan lehetne ez ellen tenni de nem érzem úgy hogy bármelyik igazán jól működne a valóságban. Na mindegy ez egy dolog ezt még túl lehetne élni csak az a baj hogy nagyon horkolok ezért hanyatt nem feküdhetek pedig tényleg úgy esne jól az alvás, ma reggel már féjt a csípőm ezért inkább felkeltem és elmentem fürdeni.
Ezután elindultunk be pestre és néztük hogy hol vehetnénk virágot, ugyanis születésnapi ebédre voltunk hivatalosak, végülis a Megyeri úton találtunk, jegyezzük meg jól ezt a helyszínt később még fontos lesz. Innen a Trófea grill étterembe mentünk a Victor Hugo utcába ahol az ebéd 11:30kor kezdődött volna de a Barát család természetesen most sem volt képes időben érkezni úgyhogy mi elmentünk a WestEndbe venni mozijegyet a Beowulf 3Ds vetítésére. Ezt meg is vettük és mire visszaértünk a Trófeába addigra a többiek is mind ott voltak.
Az ebéd egész jó volt csak megint sikerült annyit enni hogy fájjon a hasam és így mentünk aztán át a WestEndbe egy kis parkolóhely keresgélés után. A film jó volt illetve a technológia volt jó de erről majd inkább külön. Aztán egy pár óra múlva már búcsúzhattam is el a buszpályaudvaron az én drágámtól aki indult Kaposvárra.
Visszamentem hát az autóhoz és gondoltam hazafelé beugrok a Shell kúthoz felfújni a notóriusan kicsit leengedő kereket, és ekkor kezdődtek az igazi izgalmak. A kerékről először nem sikerült levenni a szelepsapkát aztán szépen lassan csak sikerült de akkor meg elkezdett ereszteni a szelep mellett, na mindegy felfújtam és nem is volt gond vele ha nem mozgattam a szelepet. Elindultam és a Megyeri út környékén hallottam hogy valami nem stimmel a jobb hátsó részen. Megálltam és mit látok? Egy totál lapos kereket. Na gyorsan elő is szedtem a pótkereket az meg lapos volt úgyhogy akkor vissza a megyeri út legelején lévő kúthoz. Visszagurultam szép lassan az OMV márkájú kúthoz ahol megpróbáltam felfújni a pótkereket, és láss csodát hát nem az is lyukas volt? Na mondom ez már nem vicces megkérdeztem van e vmi gumi foltozó folyadékuk vagy vmi. Persze vmi volt de az nem sokat ér legalábbis a pár perc múlva felhívott autószerelő szerint. Ezután hívtam anyut és ekkor történt az utolsó késdöfés lemerült a telefonom. Bementem kuncsorogni hát a kútra, hátha van töltőjük de persze olyan nem volt így SIM csere után újra beszéltem anyuval és megbeszéltük hogy elhozza a pincében levő pótkereket. Na ebben én annyira nem bíztam mert az meg már jó rég ott áll úgyhogy megvártam benn a shopban, addig legalább egy pár szót beszéltem a kutasokkal akik nagyon rendesek voltak. Amikor anyu megérkezett kiderült hogy a pincéből felhozott kerék is lyukas de erre már számítottam.
Na úgyhogy végső megoldás az lett hogy a pótkereket beraktuk anyu kocsijába és holnap elvisszük a gumishoz addig meg a kocsi ott áll a kúton, sajnos ez van. Aztán majd venni kell két téli gumit és az megoldja ezt a problémát tartósan.
Most itthon ülök és nagyon örülök neki hogy végre hazaértem, de rossz lesz holnap az autó nélkül.
A legszebb az egészben az hogy úgy örültem hogy tegnap elhoztam a szerelőtől az autót és végre újra jó volt vezetni nem olyan hangos meg más a gyorsulás is meg minden. Tényleg végre élvezet volt megint vezetni, erre tessék. Na ez az igazi szívás :(
Blogged with Flock
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése